4.fejezet...

Bemocskolt elme...

Ahogy kezdtem abbahagyni a sírást ellökött magától. Néztem rá értetlenül... Majd leesett a tantusz,hogy így is csoda ezek után ez a reagálás... Viszont legalább megnyugodtam,hogy maradhatok! Ez boldogsággal tölt el...

-Khm... Gyere... Megmutatom mi lesz a szobád!

Felkelt a kanapéról és elindult fel az emeletre... Én csak követtem őt,mint valami kutya. Megállt egy szoba előtt. Nem éppen szép dolgok voltak kiragasztva az ajtóra.. Mindenféle poszter és kiírás,hogy ne zavarjon meg takarodjon innét mindenki... Tipikus lázadó dumák! Benyitott a szobába...

-Ez lesz a te szobád!

-De ez nem a te szobád...? Vagyis a stílusa teljesen olyan,mint a tiéd és...

-Kuss..Ez most a tiéd! Én a szüleim szobájában alszok...Ott van minden... Számítógép,TV stb.. Jobb az nekem!

-Neked nincsenek szüleid? Meghaltak,vagy...?

Nem tudtam befejezni a mondatot...Csak elfordult tőlem és rám csapta az ajtót. Ezzel elkezdtem felmérni a terepet... Tele volt pakolva a fal mindenféle rock bandás poszterrel... Kicsit ijesztő szoba,de ettől függetlenül nagyon korrekt. Egyszerű,mégis rendezett. Nekem tökéletesen megfelel. Ahogy nézelődtem véletlenül elestem a szőnyegbe... Pont az ágy előtt hasaltam el,ekkor megpillantottam valami újság vagy könyvféleséget. A kíváncsiság nagy úr és én behódoltam neki! Kotorászni kezdtem az ágy alatt és egy újságot sikerült kikotornom a sok közül. Óvatosan lapozgatni kezdtem,de nem sok kellett hozzá,hogy az illető akinél lakok egy perverz disznó... Lehet félnem kellesz tőle! Hehe... Ekkor lépteket hallottam. Amilyen gyorsan csak tudtam visszaraktam a helyére... Nem akartam bajt emiatt a hülyeség miatt. Épp időben tüntettem el! Benyitott hozzám és egy papírt nyomott a kezembe majd ismét kiment a szobából. Neki kezdtem a papírfecni olvasásának,amiben ez állt...

,,Első legfontosabb szabály: Ne merj a cuccaimhoz nyúlni!

Második szabály:Ne merd átlányosítani a szobám!

Harmadik szabály:Ennek a kettőnek betartása kötelező,vagy repülsz!''

Hehe... Az elsőt már sikeresen megszegtem! De amiről nem tud az nem fáj...U-Ugye? Letettem az íróasztalra a cetlit és lementem. Castiel a nappaliban a TV előtt bambult. Valamit kéne neki csinálni hálaként,hogy itt maradhatok..Aminek örülne,de nem akarom elmondani neki. Végül félve odamentem hozzá...

-Izé.. Ne haragudj!

-Mit akarsz?! Nem látom a sorozatom!~bunkózott.

-Adsz egy kis pénzt?~mosolyodtam el.

-Huh? Mégis minek? Ne nézz már ennyire hülyének!~mondta mérgesen.

-De én csak viszonozni akarom a kedvességed!~pirultam el.

-Azzal,hogy veszel a saját pénzemen valami marhaságot! Gratulálok észkombájn kisasszony!

-De ez meglepetés... Nem akarom elmondani!~fordítottam el a fejem.

-Ajh... Akkor sem adok pénzt! Hova akarsz menni? Veled megyek akármi bajod van,azért még nem bízok benned!~válaszolt cinikusan.

-Legyen... Öhm.. Csak egy bolt kellene!

-Bolt? Mégis milyen bolt?~nézett rám furán.

-Ahol élelmiszerek vannak?

-Ohh,hogy te nekem akarsz főzni? Ez meglepő!

-Csak hála ajándék...Meg mondtam,hogy segítségedre akarok lenni!

-Jó..Menjünk,de elsőnek vegyél fel valami normális ruhát!

-Nincs ruhám!~vakargattam a fejem.

-Bocs... Neked semmid sincs. Várj itt!

Megint felment,de hiába mondta,hogy várjak mégis csak felmentem utána és követtem. Egy másik szobába ment be... Lassan a fal mögül benéztem a szobába. Ez egy lányos szoba? Van neki testvére vagy valakije? Ez biztos nem a szülei szobája. Ezt megállapítottam,viszont egy biztos,hogy ezt a szobát senki sem használja... Az egész helyet por borítja. Ekkor megfordult és én ijedtembe gyorsan leszaladtam hangtalanul... Leültem egy fotelbe és vártam,hogy lejöjjön. Ez be is következett... Remélem nem látott és hallott semmit sem! A kezembe nyomta a ruhát. Megmutatta hol van a fürdő és lezuhanyoztam,megfésülködtem majd át is öltöztem. Nagyon csinos ruhát adott nekem és pont jó volt rám! Nekem igen tetszik... Jó ízlése van! Ahogy megpillantott a ruhába a szava is elállt. 

Egy kicsi néma csend után elindultunk a boltba... Megkérdeztem tőle,hogy mit főzzek és eszerint vásároltunk be. Hát nem lesz meglepetés,viszont ez is valami! Ez idő alatt kellemesen éreztem magam és úgy éreztem élek és vidám vagyok. Lehet Castiel valami menő,rocker és bunkó gyerek,de ezek alapján van kedves oldala is... Meg perverz! Amint végeztünk a vásárkázással ,,otthonunk'' felé vettük az irányt... Nyugodtan mentünk és néha meg is nevetett... Lehet csak kínomba nevettem rajta. Majd hirtelen Castiel megállt és lefejeltem a hátát,mert én hátul kullogtam. Nem értettem miért állt meg... Erre megragadta a kezem és elkezdett húzni az ellenkező irányba... Mégis mi történt...?! Mivel,hogy ő húzott így én is futottam vele együtt,mert csak eltanyázok megint. Mit látott vagy épp kit látott?! Egyik utcáról a másikra szaladtunk végül mi kifáradtunk és megálltunk.

-Mégis mi volt ez?~kérdeztem lihegve tőle.

-Egy másik sztori... Nem rád tartozik!~válaszolt.

-Megértem,ha nem mondod el... De csak egy kis infót. Én is elmondtam,hogy zizi vagyok!

-Nos,egy szó... Bandaháború!

-Bandaháború?

-Pontosan. Ezeket a tagokat imádom!

-Akkor te valami bandavezér,vagy mi?

-Mondhatni.

-Akkor ezért imádjátok egymást a szőkével is?

-Az megint egy másik történet... Az sem rád tartozik.

-Felfogtam! Nem zaklatlak...

-Jól teszed!

Kipihentünk magunkat valamennyire és most már tényleg indultunk. Egy darabig csak síri csendben mentünk egymás mellett egészen addig,amíg Castiel nem kezdett el velem kommunikálni... Én valójában nem is mertem annyira hozzá szólni... Féltem,hogy megint csak megbántom vagy kényes pontra tapintok,mint amikor a szüleiről kérdeztem. Hála az égnek csak marhaságokról beszélgettünk és sokszor elmosolyodtam rajta. Ritkán,mégis az arcán a komolyság rajzolódott ki. Nehéz eldönteni,hogy mit mond bolondságból és mit mond komolyan. Lassan,de biztosan hazaértünk,ahogy betettünk a lábunkat egy kutyus ugrott rám... Neki van kutyája? Eddig miért nem láttam? A bugyuta kérdéseimet félrerakva szeretgettem meg a kutyust. Nagyon aranyos annak ellenére,hogy nagy termete van és kicsit ijesztően néz ki... Milyen igaz,hogy ne ítéljünk külső alapján! A rocker házi kedvence szét nyalta az arcomat és már nem bírtam vele. A Vörös ráparancsolt a kutyusra és a helyére ment. Miután felsegített a szatyrot bevitte a konyhába és leültünk az asztalhoz. Jó sokáig beszélgettünk még. Kiderült,hogy állatbarát és a kedvencét Démonnak hívják... Fura egy kutya név,de a gazdája sem jobb... Eléggé  az érzelmeinek él,vagy nem is tudom. Közben megreggeliztünk és neki kezdtem az ebédnek... Mondtam neki,hogy egyedül is megbirkózom vele és ő csak intett egyet ezzel jelezve neki teljesen mindegy... Rám hagyja! Neki is álltam főzni. Megpucoltam a zöldségeket megmosta majd felaprítottam és sorolhatnám. Mindent szépen és precízen csináltam. A tökéletesre törekedtem,hisz ezt hálából és szeretetből csinálom neki... Boldog vagyok,hogy itt lehetek és ennyi igazán semmiség... Ám amikor a húst akartam előkészíteni,vagyis felvágni valaki a hátam mögé lopózott és ismét egy kép ugrott be... Az agyam a valóvilágban megint megszűnt létezni és teljesen kikapcsolt...Önmagamat láttam... Ott is ,,én'' főzök,majd egy alak ugyanúgy a háta mögé oson és a füléhez hajol... A lány teljesen megrémül. Férfi szavait még én is hallottam,viszont nem tudom miért... Annyit súgott csak a fülébe....

,,Megbaszlak,mint anyádat!''

Az a szemét maga felé fordítja és elkezdte molesztálni a lányt. Miért csinálja ezt vele? Jobban megnézve az a pasas,mintha részeg lenne... Nincs magánál.. A lány próbálja lelökni magáról,de nem megy... Egy ideig megy a dulakodás egészen addig,amíg a fickó ujjai kényes részre nem térnek... Szegény ,,énem'' már sír és a kezei a pultnál helyezkednek el... Meg fogják erőszakolni? Az nem lehet! A szekrénynél minden tárgyat végig tapogat és olyan dolgot keres amivel a férfit hatástalaníthatná... A lány nyakát az a perverz semmirekellő csókolgatja és ajkait keresi... Megelégelte a pasas tetteit és megragadott egy kést... Ez egyenesen...

 Erre felébredtem a rémálomból,de csak azt vettem észre,hogy a késem véres... Úristen... Most már amik a fejemben járnak én azt is fogom cselekedni...? A földre zuhantam késsel a kezembe,amin ott ékeskedett a vörös életnedű... Teljes sokk alá kerültem... Mi a fene történik velem?